Tegnapelőtt délután feltörték a kocsimat a XIV. kerületben. Jobb első ablak beütve. Mivel Casco-m van, meg kellett, hogy várjam a helyszínelőket, alias a technikusokat.Az események időrendben:
Testhelyzet: kocsi mellett állva egy szál öltönyben.
17h: Bejelentés 107-en.
18h: Érdeklődés 107-en. "Sajnos 2 óra múlva tudnak menni!". Klassz. Várakozás.
20h: Érdeklődés 107-en. "Sajnos 1 óra múlva tudnak menni!". Klassz. Várakozás.
21h: Érdeklődés 107-en. "Úton vannak Önhöz!". Klassz. Várakozás.
22h: Érdeklődés 107-en. "Sajnos nem tudom mikor érnek oda!". Anyázás
magamban. Várakozás.
Testhelyzet: kollégám kocsijában ülve, mivel volt olyan rendes, hogy
visszanézett, ott vagyok-e még.
22:30h: Érdeklődés 107-en. "Sajnos nem tudom mikor tudnak menni, de elvileg úton vannak!". Hatóság elleni verbális erőszak magamban.
22:45h: Megérkeztek!!! Készül 4-5 db kép, gyűjtenek egy kis üvegszilánkot, hümmögnek, fülpiszkálóval "mintát vesznek". Jótanácsot adnak, hogy telefontartót még üresen sem szabad a kocsiban hagyni. A4-es papíron az egyik jegyzetel: személyi adataim + két sor (összesen 10 sor).
23h: romeltakarítás
23:15h: Elindulok hazafelé (a rendőrök még mindig ott ücsörögnek és látszólag semmit sem csinálnak)
Üdv: Koksi
A jó munkához idő kell - tartja a mondás. De ezeket miért fizetjük az adónkból?
Utolsó kommentek