A következő sztori rövidke, ám így is rávilágít az emberi gyengeségre...vagy inkább a megszokás, hogy fegyveres rend tagjaként nem kell fizetni semmiért, ami jár, azt megkapja a szolgálatot teljesítő? És ha nem kapja meg? Elveszi!
X. Tibor alezredes a Soporni Határőr Igazgatóságnál dolgozott, szép pozícióban és fizetéssel, ezért is volt nagyon kínos, amikor egy boltból ellopott egy Tibi csokit, amivel megbukott, mint Rottenbiller. A cikiségi faktort enyhítendő áthelyezték Győrbe, ahol a Kiképzési Alosztály vezetését bízták rá. Közutálatnak örvendett, például az
Oktatási Alosztályt vezető őrnaggyal olyan rosszban volt, hogy kapcsolatukat legtalálóbban egy százados szavaival tudnám lefesteni:
- Ha a folyosón lövés dördül, 50%-ban meg tudom mondani, ki lőtt le kit. Csak az irányában leszek bizonytalan.
Na de vissza a csokilopáshoz. X. Tibor alezredesre hamar ráragadt a "Csoki Tibi" gúnynév. Még át sem költözött Győrbe, már tudta az utolsó kopasz is, hogy jön Csoki Tibi, és persze a háta mögött következetesen így nevezte mindenki. A névadás sikeres voltát jelzi az is, hogy már azon a napon, amikor Csoki Tibi első szolgálati napját teljesítette Győrben, egy fiatal őrmester, aki újonnan került a Határőrséghez, és a
Kiképzési Alosztályon intézte ügyeit, így kezdte hozzá intézett jelentését:
- Csokoládé Tibor alezredes úrnak jelentem...
A Tibi jó...
2008.02.11. 11:40 :: Fikázó
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://zsarufika.blog.hu/api/trackback/id/tr20334715
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek