Zsarufika

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszerre egy ruházati ellátás a 21. században Magyarországon.

Gondolná az ember, hogy ez egy modern, jól működő rendszer, de mint oly sok minden más szegény kis országunkban, ez sem az. A legnagyobb probléma az vele, hogy maga az ellátott kp-ban kapja meg a ruhavásárlásra felhasználható menázsiát. Kb. 100 000 Ft/év. Mi is az baj ezzel? Hát természetesen az, hogy a mai rendőri/tűzoltói fizetések mellett ebből az esetek többségében nem egyenruha vásárlás, hanem inkább plazma TV, DVD, vagy a gyerek beiskolázása valósul meg. Na ezért olyan topis manapság egy-egy közlekedési rendőr, hogy mikor megállítanak a lámpánál, hirtelen reflexből az apróért nyúlunk.

Mi lenne a megoldás?  Egy huszáros vágással el kell vonni ezt az összeget a fizetésből, és juttatássá kell tenni, amit a kedves barátunk kreditek formájában lát, és használhat fel egy központosított rendszerben, az Internet segítségével.  Mivel nem X helyről, kvázi magánvállalkozásoktól (ahol fontos a profittermelés ⇒ drágább a termék) szereznék be az egyenruhákat, és az egyéb felszerelést, már ebből fakadóan is olcsóbb volna a vásárlóknak. Illetve ami egy sokkal fontosabb tényező, hogy ez a szerv egy külön költségvetéssel működne kb. 50%-kkal kevesebb munkaerővel. Az egész szervezet működtetését 35-40 ember frappánsan meg tudná oldani országos szinten.  A költségvetés javát a rendőrök, tűzoltók, stb. ruhapénze adná, ami az kb. 3-3,5 milliárd forintra rúg. És efölött csak az első évben lenne szükség a szervezet működtetéséhez szükséges egyéb költségek térítésére, hiszen miután már a legnagyobb beruházások (raktárkészletek feltöltése,  rendszer-software  megíratása /Ez utóbbi közbeszerzési eljárás keretén belül kedvelt mutyizási trükk, mert képesek egy pár milliós termékért több száz milliót is kifizetni./, chip-rendszer megvásárlása, stb.) az első évben megtörténnek, utána az évente fel nem használt ruhapénzek egyszerű kamatjaiból is bőven elketyegne a szervezet.

Akkor miért is nem működik ez már régóta így? Nem érdeke állam bácsinak, hogy fajlagosan kevesebb kiadása legyen rendőrei ruházása, és így több pízt sikkaszthassanak el a gazemberjeik? Hogyne volna érdeke, csak itt jön be az emberi tényező, különösen a híres október 23-ai hőzöngés, és az azt követő kisebb-nagyobb megmozdulások után. Hiszen képzeljük csak bele magunkat egy átlagrendőr helyébe, aki pl. a többséghez tartozik, és úgy ahogy van, a pokolba kívánja nemcsak  a mostani vezetést, hanem ezt a diktatúrát, úgy ahogy van. Mégis végzi a dolgát. Viszont jogosan merülhet fel benne a kérdés, hogy ha ezt a 100 gurigát egyik pillanatról, a másikról „elveszik” tőle akkor fogja-e betöretni a fejét, eltöretni a lábát pl. a választások közeledtével kiújuló megmozdulásokon. Vagy épphogy maga is a megmozdulók szekerét fogja tolni, El Qúróék vérét kívánva. Félnek is ettől bizony, mert már vagy 6-8 éve érik a rendszer megreformálása, de nem mernek egy ilyen kvázi, méltánytalanságot meglépni rendőreinkkel szemben, mert óriási benne a kockázat. Azért írtam most erről, mert mostanában szeretnék újra lecserélni a jelenlegi egyenruhákat, és jelentős megtakarítás volna, ha ezt már ennek az új rendszernek berkein belül tennék meg. Hogy mást ne mondjak azért, mert a mostanit mellett sem egy hosszas mérlegelés után voksoltak, hanem Pintér papa próbálgatta a különböző variációkat, ártól, minőségtől függetlenül talpnyalói koszorújában. „- Ez nagyon jól áll főnök.”…

Ezen sorokat olvasva a többség remélem gondolkodóba merül kicsit, és ha sokkal nem is de talán ezzel  sikerült rávilágítanom, hogy miért is tartunk ott ahol.

D.