Zsarufika

Na, ez az, ami kevés rendőrnek van. Főleg, hogy ilyenek történnek meg. Nyáron történt hasonló egy osztrák rendőrrel, de hogy ennyire sok közös vonás van a rendőrök között, azt nem gondoltam.

Meghalt egy fiatal férfi, miután egy szolgálaton kívüli rendőr autójával elütötte péntek éjszaka Bács-Kiskun megyében - jelentette a megyei főkapitányság szóvivője.
A baleset péntek éjjel, 1 óra után történt az 5505-ös főúton, Bácsbokod és Bácsborsod között. Négy fiatal az út mellett sétált, amikor egy kocsi egyiküket - egy 21 éves bácsborsodi férfit - hátulról elütötte, majd megállás nélkül elhajtott. A fiatalember olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A 27 éves, madarasi gázolót később egy igazoltatásnál fogták el. Kiderült, hogy a Bajai Rendőrkapitányságnál dolgozik. A férfi kollégáinak azt mondta, bár érzékelte az ütközést, de azért nem állt meg, mert azt hitte, egy vadat ütött el. A rendőrt ezt követően vérvételre vitték, őrizetbe vették, munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntették. Az eljárást a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség vette át.

Index
 

A kiemelésekből tisztán kirajzolódnak a kérdések. Vadat ütött el...pfff...akkor is megállok, hogy megnézzem a kocsim sérülését! Ha rendőr vagyok, akkor meg eltakarítom a tetemet az útról, legalább. Kamuzik, mint a többség.

Új rendőrséget!

Egyre több média veszi észre és közöl valamilyen formában anyagot a rendőrség tesze-toszaságáról. (Vannak olyan vélemények is, hogy nem véletlenül rabosították az RTL oknyomozó riporterét, meg kellett kicsit "dolgozni", nehogy eszébe jusson róluk is forgatni)

Az [origo] munkatársai készítettek egy rövid, de annál érdekesebb videót az utakon tapasztalható mindennapos anomáliákról, és a beszedhető büntetéseket is összeszámolták. Minden helyszínen 15 percen keresztül rögzítették a forgalmat, és összeszámolták a szabálytalankodókat.

Az a vicces, hogy a felvételen szerepel egy rendőrautó is. Nem, nem intézkedés közben, szabálytalankodva. Szokásos - ránthatjuk meg a vállunk - ezeknek mindent szabad. Na ja. Csak dolgozni nem. Ezért ne vonuljanak fel több pénzt követelve, majd ha tesznek is valamit a pénzért!

Csak rendőrhöz ne legyen az embernek semmi köze! Se sértettként, se elkövetőként, mert mindenképpen megjárja - nem kicsit, nagyon.

Kiugrott egy férfi a pécsi rendőrkapitányság épületének II. emeletéről szerdán. Az előállított férfi súlyos sérüléseket szenvedett. A 22 éves pécsi férfit szerda délután állították elő, korábban betöréses lopások miatt körözték. A gyanúsított kihallgatása előtt éppen a cipőjét foglalták le, amikor ő váratlanul kiugrott az ablakon, és a kapitányság bejárata előtti járdára esett. Tettét a nyomozók nem tudták megakadályozni.

A férfit a mentők súlyos fejsérüléssel és végtagtörésekkel szállították kórházba. Az ügyben a rendőrkapitányság vezetője vizsgálatot rendelt el.

Ezek aztán semmire nem figyelnek. Hogy lehet az gyanúsított cipőjét az ablak előtt levenni? Miért nem a fogdában vették el a cipőjét? Vagy ez is csak duma volt, így nem hangzik annyira durvának? Miért volt nyitva az ablak?

Vizsgálat lesz, persze, de minek? Előre borítékolható, hogy a vizsgálat azt hozza ki, senki nem hibázott, olyan vis major volt, amilyen még sosem fordult elő.

Egy kérdésem maradt már csak: ha több lenne a fizetése, jobban odafigyelne? Ez emberi hozzáállás, amin szerintem a több pénz sem segít.

Na, ettől megint hanyatt vágtam magam! Nem elég, hogy semmit nem csinálnak a rendőrök, de hogy javítsák a statisztikát magát a feljelentőt is kihallgatják rabosítják.

A rendőrség hivatalos személy általi közokirat-hamisításban való bűnsegédlet gyanújával nyomoz a Fókusz egyik riportere ellen, amiért rokkantigazolványt szerzett jogosulatlanul. Polgár Géza azonban nem lebukott, hanem saját maga mutatta meg az okirat vásárlásakor készített rejtett kamerás felvételeket, mivel éppen a rokkantigazolvány jogosulatlan felhasználásáról készített riportot. A rendőrséget még az sem hatotta meg, hogy a fél éven át húzódó forgatás lezárulása után, még az elkészített anyag bemutatása előtt a riporter maga tett feljelentést a rendőrségen, és minden dokumentumot és felvételt a nyomozók rendelkezésére bocsátott. Polgár Géza saját maga által kezdeményezett nyomozás egyik gyanúsítottja lett, sőt a rendőrség most rabosítja, vagyis ujjlenyomatot vesznek tőle, és fényképe bekerül a rendőrségi adatbázisba.

Index

Érted? Fél évig nyomoz, beépül, rejtett kamerával felveszi, majd leadja a rendőrségen feljelentést téve, és akkor őt veszik elő. Elvégezte helyettük a munkát, lebuktatott egy okirat hamisítót, és nem hogy hála és köszönet nem jár érte, de eljárás indul ellene. Talán még arra is lusták, hogy a tényleges elkövetőt begyűjtsék? Egyszerűbb a feljelentőt gyanúsítani? Vagy csak a statisztikát növelik így, egy csapásra több legyet elven? Hol élünk?

És akkor ezek az emberek akarnak több pénzt kérni? Tiltakoznak, felvonulnak? Mire? Nagyobb volumenű eseteknél súlyos milliókat ajánlanak fel a segítőknek, a mi pénzünkből az ő el nem végzett munkájukért - ezek után csoda, ha senki nem segít nekik?

Lassan tényleg eljutok én is oda, hogy nincs értelme fenntartani a rendőrségünket, fizetni nekik ezért. Hát nem?

Na, most a fenti címből mindenki gondoljon arra, amire akar....megvolt? Nem, nem nyert! Kivételesen a sógorék rendőréről van szó, hiszen egyre több híradás jelenik meg arról, hogy náluk is vannak furcsa történések - gondoljunk csak a balesetet okozó, majd a helyszínről elmenekülő osztrák fakabátra. Mintha ez egy külön kaszt lenne az emberek között...

Az ausztriai Kärntner tartomány rendőrsége elbocsátotta egyik alkalmazottját, egy rendőrt, mert még a hónap elején fotókat készített Jörg Haider akkori tartományi vezető balesetet szenvedett kocsijáról, amelyben a politikus is életét veszítette, majd a képeket bulvár lapoknak adta el.

A rendőrt azon túl, hogy elbocsátották még bíróság elé is fogják állítani szolgálati titok megsértéséért, és belső vizsgálatot is elrendeltek ellene, bár azt állítja, hogy ez volt az első eset, amikor ilyesmit tett.

Ha a szomszéd, sokszor majmolt országban ilyen előfordulhat, mit várjunk a mi zsaruinktól?

A nagykanizsai rendőrök általában éjszaka ellenőrzik a szabálytalan parkolókat, s ismerőseim elmondása alapján valóban főleg a lakótelepeken, ahol sok ember lakik, kevés a parkoló, és valószínűleg vannak szabálytalankodók, akiket meg lehet bírságolni 30.000 Ft/alkalomra, míg ők alszanak.

Engem először 2008.06.12-én fényképeztek le, az erről szóló bizonyítékot a nagykanizsai rendőrök szerint Szombathelyen, a szombathelyiek szerint Nagykanizsán nézhetem meg.

A gépkocsin értesítést nem hagytak, előtte – pedig gyakran álltunk ott – soha egy figyelmeztetést sem hagytak, holott a törvénymódosításhoz tartozó indoklás szerint:Az objektív felelősségre vonatkozó törvényi rendelkezések 2008. január 1-jén hatályba lépnek, ugyanakkor a Kkt.-nak a törvény 5. és 6. §-a által megállapított rendelkezései alapján bírságot csak a 2008. május 1-jét követően elkövetett szabályszegések tekintetében lehet kiszabni. A bírság kiszabására jogosult hatóság a 2008. május 1-jét megelőzően elkövetett szabályszegések esetén az üzemben tartót tájékoztatja a szabályszegés tényéről és arról, hogy ha bírságot szabott volna ki, annak összege mekkora lenne.

Azt, hogy a megállni tilos tábláról a 10 m-es kiegészítő tábla mikor tűnt el, nem tudom, nem is figyeltem, mivel általában éjszaka érek haza, csak akkor szereztem róla tudomást, amikor az első két bírságot (egyszerre) meg nem kaptam. Sajnos az útkezelőnek nyilvántartása nincs arról, hogy hova, mikor, milyen táblát, illetve kiegészítő táblát raktak ki, az igazamat maximum azzal tudom bizonyítani, hogy 2008.08.29-én, amikor két és fél hónap múlva megkaptam az első határozatot, felhívtam az útkezelőt, akik aznap pótolták a kiegészítő táblát.

És akkor most untatom egy kis törvényi idézettel, amire a rendőrség hivatkozik:

A 2004. évi CXL. Tv. 29. §. (4) bekezdése értelmében „az értesítés csak akkor mellőzhető, ha

b) az egyszerű megítélésű, a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára,

c) az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot,

d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.

a) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét,

b) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást,

c) hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét,

d) az ügyfél tájékoztatását az elektronikus ügyintézés lehetőségének igénybevételéről és az ügyfajtára vonatkozó elektronikus tájékoztatási szolgáltatás elérhetőségéről.”

Ugyanezen törvény indoklása az értesítésről a következőt írja (a 29. §-hoz):

Az eljárási jogok tényleges érvényesülése szempontjából alapvető feltétel, hogy az ügyfél tudjon róla, hogy őt érintő eljárás folyik valamelyik közigazgatási hatóságnál. Az Áe. ugyanis hiába biztosít már az elsőfokú eljárás keretében számos jogot az ügyfelek számára, ezekkel nem tudnak élni, ha csak az elsőfokú határozat kézbesítésekor értesülnek az eljárásról. Az ilyen helyzet nem csupán az ügyfél jogait csorbítja, hanem szükségtelenül növeli a jogorvoslatok számát, és késlelteti az ügy végleges lezárását. Jelenleg az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítése csak „jogszabályban meghatározott esetben” kötelező. Ha tehát a különös eljárási szabályok ezt nem írják elő - márpedig jelenleg ez a tényleges helyzet -, akkor ez a jogintézmény csupán papíron létezik, ami egy jogállamban megengedhetetlen. Ezért a törvény a szabályozást nem bízza a különös eljárási normákra, hanem - mivel garanciális szabályról van szó - maga rendelkezik az értesítési kötelezettségről. Ennek keretében is különösen fontos a hirdetményi úton vagy a közhírré tétel útján történő értesítés a nagyszámú ügyfelet érintő eljárásokban.

Az ügyfél értesítését előíró kötelezettségnek lehetnek azonban korlátai. Nem kizárt ugyanis hogy az ügyfél bizonyítékokat semmisít vagy változtat meg, illetve más módon igyekszik befolyásolni az eljárás kimenetelét, vagy az adott ügy nem igényel hosszadalmas, minden részletre kiterjedő bizonyítási eljárást, így az gyorsan, az ügyfél eljárási jogainak sérelme nélkül lezárható.

Érdekelne, hogy az én esetemben miért mellőzték a tájékoztatást. Vagy a rendőrségi eljárásnál a több mint 60 nap ügyintézési határidő azonnalinak minősül? Vagy csupán pénzbehajtásról van szó, s ha nem hagynak értesítést, akkor esetleg holnap is megállok ugyanott, s holnap is fizethetek újabb 30.000 Ft-ot? Az a gyanúm, sajnos, hogy a rendőrség inkorrekt eljárásának ez a fő oka. ( S a dátumok is érdekesek:

Elkövetés időpontja             határozat kelte             postára adás          kézhez kapás

2008.06.12. 04.04             2008.06.30                  2008.08.27            2008.08.29

2008.06.24. 01.06             2008.07.01                  2008.08.27            2008.08.29

2008.08.06. 23.58             2008.08.18                  2008.09.23            2008.09.24

2008.08.15.03.14            2008.08.27                  2008.09.23       2008.09.24              

Így fordulhatott elő, hogy az első feljelentés és az első határozat kézhezvétele között eltelt két és fél hónap alatt négyszer (ebből egy nem az én nevemre szólt) fényképeztek le ugyanott, a saját lakásunk előtt, s ezért kell 4 x 30.000 Ft bírságot fizetnem, s az egész oka nem más, mint egy hiányzó tábla, illetve a rendőrség méltánytalan, jogellenes eljárása. Ha az első határozatokat azok elkészülte után azonnal postázzák, már az augusztusi bírságot is megúszhattam volna, de a hatóságoknak mindent szabad, őket nem köti sem határidő, sem méltányosság, stb..

Mindhárom határozatot megfellebbeztem, hivatkozva a kiegészítő tábla hiányára. Két elutasítást már megkaptam, majd érkezik a harmadik is, természetesen ezek is egy hónapot várnak a postázásra. A rendőrség (s ez már az ORFK) még annyira sem méltóztatott az én érdekeimet figyelembe venni, hogy az útkezelőt felhívta volna, s megkérdezi, valóban volt-e ott kiegészítő tábla. Ezzel – véleményem szerint – nagy mértékben megsértették a törvényt is, mivel a 2004. évi CXL. törvény az alábbiakat mondja ki:

1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében, mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja.

(2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni.

(3) A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.

(4) A közigazgatási hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, ezek korlátait e törvény határozza meg.

4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog…

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a bírságokat nem kell kifizetnem. Csupán annyit jelent, hogy a hatóságoknak minden lehetőség megvan a kezében, hogy a joggal és a hatalmukkal visszaéljenek, nekünk pedig jogunk van kötelezettségeink teljesítéséhez.

S röviden a rendőrségi határozatokról. A határozatok csupán a megfelelő törvény egy adott paragrafusára hivatkoznak, azt, hogy az a paragrafus mit tartalmaz, már nem. A képi bizonyítékot nem küldik, sőt, mint kiderült, külön ajánlott levélben kell megkérni, 200 Ft-os illetékbélyeggel. Ez ám a jogállam! Megbüntetnek valamiért, s ha nem vagyok jogász, bizony nehezen tudom meg, hogy miért, s a bizonyítékot sem látom. Ez semmi egyéb, mint a kisemberek aljas becsapása, visszaélés a joggal és a hatalommal, mert kérdezem: Honnan kellene tudnia egy átlagembernek, hogy a hivatkozott paragrafusok mit tartalmaznak? Menjen el egy ügyvédhez, aki jó pénzért elmondja neki? Vagy fizesse be a csekket úgy, hogy fogalma sincs róla, miért büntették meg?

A közigazgatási törvény egyébként is egy „nesze semmi, fogd meg jól”, mert pontosan azt a feladatát nem teljesíti, amire hivatott: az ámokfutókat nem fogják meg. Ugyanis az autósokat már nem, vagy nagyon ritkán állítják meg. Ez esetben, ha az üzemben tartó vagy tulajdonos nem nyilatkozik arról, hogy ki vezette a gépjárművet, fizet ugyan közigazgatási bírságot, de az elkövető jogosítványa megmarad. Holott a törvény céljaként a következőket jelölték meg:
I. A Kkt. módosításának főbb elemei:

1. A törvény kiemelt célja a közlekedés biztonságának javítása. A miniszterelnök az Országgyűlés 2007. évi őszi ülésszakának nyitónapján meghirdette a „Nulla tolerancia a közlekedésbiztonságban” programját. Beszédében ezzel kapcsolatosan kiemelte:

„Nem tűrhetjük, hogy évente több mint 1200 ember hal meg és 30 ezer ember sérül Magyarországon közlekedési balesetben. Eközben 100 ezer gyorshajtás miatti feljelentésnek a jelenlegi szabályozási keretek között nem lehet érvényt szerezni.

A közúti ámokfutókkal, a gyorshajtókkal, az ittasan vezetőkkel és zebrán átszáguldozókkal szemben zéró toleranciát kell hirdetni. Már az idén olyan közlekedési igazgatási bírságot vezetünk be, ami a jármű tulajdonosát (üzemben tartóját) teszi felelőssé a kocsijával elkövetett szabálysértésekért. Megteremjük annak a jogi lehetőségeit, hogy az autópályákon és a díjköteles autóutakon a matricaellenőrző kamerák sebességet is mérhessenek, és lehetővé tesszük az önkormányzatok számára, hogy a leginkább balesetveszélyes helyeken ők is felállíthassanak helyi traffipaxokat, radarokat. Zéró toleranciát hirdetünk az ittas vezetőkkel szemben: a jövőben a szonda elszíneződésekor a jogosítványt már az első alkalommal, a helyszínen be kell vonni.”

Az egészből az állapítható meg, hogy az egész törvény csak porhintés. 2-300.000 Ft közigazgatási bírsággal bárki, akit nem állítottak meg, megvásárolhatja a jogosítványát, semmi mást nem kell tennie, mint nem nevezi meg a vezetőt. Szó sincs a mi biztonságunkról, jogainkról, ha egyszer az államapparátustól senki sem kéri annak betartását számon. Úgy ítélem meg, hogy az egész csupán pénzbehajtás, amit fent kiadnak az ORFK-nak, ők pedig a beszedendő bírságot továbbítják az alsóbb szintekre.

Kíváncsian várom a bírósági döntést, mert természetesen odáig is elmegyek, de nem elégszem meg azzal sem, ha igazat adnak nekem. Addig talpalok, amíg ez a jogellenes eljárás meg nem szűnik.

                                                                                                          Sz. L.-né

Érdekes levélet kaptam:

Tisztelt Honfitársaim!


Mivel más lehetőségem nincsen, a nyilvánossághoz fordulok egy megdöbbentő ügyben.

Egy budapesti középiskola tanára vagyok és egyben osztályfőnök.

A mai napon levelet kaptam az igazgatóságtól, hogy a Miniszterelnöki Hivatal felkérésére 30-40 diákot kéne küldeni az október 23-i állami ünnepségre, vagyis az osztályomból én is kérjek fel 3 főt e "nemes" feladatra.

Mit jelent ez magyarul? Azt, hogy Gyurcsány Ferenc illegitim miniszterelnök már a Köztársasági Őrezredben és a rendőrhadseregben sem bízik, ezért a helyszínen vélhetően megjelenő nemzeti radikális tüntetőkkel szemben - a két évvel ezelőtti március 15-e mintájára - gyermekekkel veteti körbe magát. Megzsarolja az iskolákat és a kádári május elsejék mintájára törvénytelen eszközökkel kirendeli az ifjúságot a "kordonünnepre".

Ez a gyávaság netovábbja, a politika iskolába való begyűrűzése, az ártatlan gyerekek testi épségének kockáztatása, mert a miniszterelnök pontosan tudja, hogy most október 23-án bármi megtörténhet.

Én ehhez a jellemtelenséghez semminemű utasításra sem csatlakozom, mert
PEDAGÓGUS VAGYOK!

Te mit gondolsz?

Közeledik a Nemzeti Ünnep, lehet ismét számítani a felfordulásokra. A két évvel ezelőtti "harcok" számvetése látszik, eredményesen dolgoztak rendőreink.

 

A rendőrség és az ügyészség által nyilvánosságra hozott statisztikából is az derül ki, hogy a 2006. őszi zavargásokkal összefüggésben indított eljárások közül jóval több nyomozást szüntettek meg, mint ahány ügy jogerős ítélettel zárult.

 

A Legfőbb Ügyészség honlapján nyilvánosságra hozott adatsor szerint a 2006. szeptemberi-októberi fővárosi tüntetésekkel kapcsolatban 348 eljárás indult, ezek közül 224-et megszüntettek. Jogerős ítélet 38 ügyben született, de az ügyészségi statisztikából nem derül ki, hogy marasztaló döntés született-e. A jogerős ítéletek többségét, 22-t civilekkel szemben szabták ki, míg a megszűntetések többsége – 159 eljárásban – hivatalos személyek esetében történt.

 

Az ügyészségi statisztikával ellentétben a rendőrség adatai már az eljárás alá vontak számát tartalmazzák. Ez alapján a 2006. szeptemberi és októberi eseményekkel kapcsolatban a Budapesti Rendőr-főkapitányság 472 embert állított elő, közülük 284-et bűncselekmény, 117-et szabálysértés, 71-et pedig egyéb okok miatt.

 

A büntető ügyekben 62 személlyel szemben megszüntették az eljárást, egyet ügyészi megrovásban részesítettek, kettőt ítéltek el, és 219 emberrel szemben van eljárás folyamatban vagy pedig nincs információja a rendőrségnek az eljárások alakulásáról.

 

Szabálysértések esetében 12 emberrel szemben szüntették meg az eljárást, háromnak az ügyét a bíróság áttette önkormányzathoz, egy figyelmeztetést, 12 pénzbírságot, hét elzárást kapott, 82 ember ügyében pedig nincs információjuk az eljárásról a rendőröknek.

 

A Budapesti Rendőr-főkapitányság állományából hét rendőr ellen indult fegyelmi, illetve büntetőeljárás. Ebből egy büntetőügyet már ügyészi szakban megszüntettek, a többi esetben nincs még jogerős döntés.

 

A Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományából 22 ügyben 45 ember ellen indult büntetőeljárás. Három rendőrt jogerősen, további hármat pedig nem jogerősen marasztaltak el, 11-et jogerősen, 9-et pedig nem jogerősen mentettek fel. További hat eljárást – amelyben 13 rendőr érintett – megszüntettek még ügyészi szakban, ám egy megszüntető határozat még nem jogerős.

 

Mit is mondott annak idején Lenin apánk? Igen, azt: tanulni, tanulni, tanulni! Ezt valaki elmondhatná a zsaruknak is, mert úgy tűnik nem tanultak nagyon az elmúlt két év eseményeiből.

Például, hogy vigyázni kell a felszerelésre. Benne van az esküben is, itt van fent, megtalálhatja bárki. Nem elhagyni...vagy azt nem mondták, hogy nyitott pisztolytáskával nem célszerű futni? Kieshet - ki is esett.

Vagy az elhagyott pajzsok. Nem lehet tudni, hogy is történt, de jó pár pajzsot elvittek emlékbe. Nem vigyáznak a saját kocsijukra sem? Feltörték szépen. A másikat meg felgyújtották.

Pedig idejük és lehetőségük volt bőven a gyakorlásra. Úgy tűnik, nem használt.

Akkor nincs más hátra, mint: tanulni, tanulni, tanulni!

Bár igazából nem tartozik szorosan a blog témájához, azért részben kapcsolódik: a tesze-toszaság, ami a rendőrségen zajlik. A tenni nem akarás, "ha nem intézkedünk, akkor nem is nő a statisztika" elv. Drazsé, rendet kéne vágni!

Sziasztok! Látva a múltkori esetem nagyszámú érdeklődését, íme itt a másik sztori. Ez igazából mindennapi életem, életünk része. Hadd bocsássam előre, hogy a cigánybűnözést, mint olyant nem vallom (hogy minden cigány bűnöző), dolgoztam én is roma szakemberrel, aki úgyanúgy húzta az igát, mint én, de az igazság az, hogy van egy réteg, amely nem munkával keresi a betevő falatot.

Tehát, úgy kezdődött, hogy a szomszédom - aki egy beteg, öreg asszony volt - magához vett egy roma családot. Azok segítettek neki tenni-venni a ház körül, aztán hogy-hogy nem a nevükre került a ház. (Eltartási szerződésre kényszerítették a fiát.) Ahogy a mama meghalt, rögtön jött is a pereputty.

Nem örültünk neki kicsit sem, hiszen a környék nagymértékben veszít az értékéből, de bizakodtunk. A mai napig bizakodunk - hátha...Az erkélyről átlátok, hogy mi zajlik náluk.Az eddig eltelt időben ezeket vettem észre:

- éjjel kettőkor jött egy traktor, tele kukoricával. Ki szedi éjszaka a terményt - legálisan?

- előző nap még nem volt majorság, reggelre legalább 20(!!!) kacsa, liba hápogott. Le is vágták őket még aznap, eltüntetve szépen

- szintén reggelre 3 olyan egyéves körüli süldő malac szaladgált az udvaron. Nem sokáig örültek, lecsapták azokat is, pár óra alatt kész is volt a feldolgozás.

- tele vannak bontott kocsikkal. Az még hagyján, hogy a ház magasságáig felér a felhalmozott alkatrész, de egész nap vágják, darabolják a roncsokat (persze, nem roncsként érkeznek). A kárpitot, gumit meg ott égetik. Érdekes módon a rendőrséget ezek nem érdeklik. Minden szomszéd feljelentette már őket, névvel, címmel, ahogy kell, de nem igazán történik semmi. Egyszer kijöttek, lopott kocsit találtak, azt elvontatták, de senkit nem vittek el, minden ment tovább.

A feljelentésekre persze az összes szomszédot megfenyegették, nem titokban, hanem odamentek, és face-to-face megfenyegették, ha még egyszer ilyet hallanak, elvágják a torkukat, rágyújtják a házat, megölik a gyereket, stb. Persze, erre ismét feljelentettük őket, de ez sem segít. 

A rendőrök időnként járnak arra, érdemi intézkedés mégsem történik soha - pedig mindenki tudja, tisztában vannak vele, mi zajlik ott...csak tudnám, miért kapnak így fizetést? És miért mondja Draskovics, hogy nem a Magyar Gárda fog rendet tenni, az a rendőrség dolga? A tisztességes embereket ki védi akkor meg??

Üdv: Joccó