Zsarufika

Egyik kedvenc sorozatom a Helyszínelők, biztos nem vagyok vele egyedül. Sokszor csodálkozom, mennyire gyorsan megoldanak(!) egy-egy ügyet, a nyomozók csak a letartoztatáshoz kellenek, minden mást ők csinálnak. De hogy van ez a való életben?

Tegnapelőtt délután feltörték a kocsimat a XIV. kerületben. Jobb első ablak beütve. Mivel Casco-m van, meg kellett, hogy várjam a helyszínelőket, alias a technikusokat.Az események időrendben:
 
Testhelyzet: kocsi mellett állva egy szál öltönyben.
 
17h: Bejelentés 107-en.
18h: Érdeklődés 107-en. "Sajnos 2 óra múlva tudnak menni!". Klassz. Várakozás.
20h: Érdeklődés 107-en. "Sajnos 1 óra múlva tudnak menni!". Klassz. Várakozás.
21h: Érdeklődés 107-en. "Úton vannak Önhöz!". Klassz. Várakozás.
22h: Érdeklődés 107-en. "Sajnos nem tudom mikor érnek oda!". Anyázás
magamban. Várakozás.
  
Testhelyzet: kollégám kocsijában ülve, mivel volt olyan rendes, hogy
visszanézett, ott vagyok-e még.
 
22:30h: Érdeklődés 107-en. "Sajnos nem tudom mikor tudnak menni, de elvileg úton vannak!". Hatóság elleni verbális erőszak magamban.
22:45h: Megérkeztek!!! Készül 4-5 db kép, gyűjtenek egy kis üvegszilánkot, hümmögnek, fülpiszkálóval "mintát vesznek". Jótanácsot adnak, hogy telefontartót még üresen sem szabad a kocsiban hagyni. A4-es papíron az egyik jegyzetel: személyi adataim + két sor (összesen 10 sor).
23h: romeltakarítás
23:15h: Elindulok hazafelé (a rendőrök még mindig ott ücsörögnek és látszólag semmit sem csinálnak)
 
Üdv: Koksi

A jó munkához idő kell - tartja a mondás. De ezeket miért fizetjük az adónkból?

Ez tegnap délutáni hír, ilyen bőven akad azonban szeretett hazánkban.

Bolti lopáson értek tetten egy rendőr házaspárt Ausztriában.

Az elmúlt hétvégén fogták el az osztrák rendőrök a 34 éves tisztet, valamint feleségét, a 29 éves tiszthelyettest az egyik bécsi bevásárlóközpontban, miután a helyi biztonsági személyzet rajta kapta õket, amint autójukba pakolták az üzletekből kilopott ruhákat és illatszereket. Autójuk csomagtartójából összesen 400 eurónyi áru került elõ, amelyet több üzletből zsákmányoltak.

A házaspár a Soproni Rendőrkapitányság hivatásos állományában teljesített szolgálatot. Felettesük, miután tudomást szerezett az esetről, azonnali hatállyal elbocsátotta őket. Mindketten január 1-étõl kerültek a rendőrség állományába, azt megelõzõen határőrként szolgáltak. Az osztrák rendőrök elõtt hallgattak arról, hogy rendőrök, csak a büntetőeljárás során derült fény foglalkozásukra. Az osztrák hatóság őrizetbe vette mindkettejüket, üzletszerûen elkövetett lopás gyanújával.

Szép, mi? És előzőleg ők voltak azok, akik az ország biztonságát szavatolták. Okosan csinálták, családi mini-vállalkozásként. De vajon hogy kezdték? Előbb loptak külön-külön, és összeházasodva folytatták, vagy az egybekelés után döntöttek úgy, hogy ilyen módon egészítik ki keresetüket? Lelkiismeretükkel hogy számoltak el?

Na és a legfőbb kérdés: ha a rendőr ilyenre vetemedik, mit várhatunk az átlag polgártól?

Sziasztok!

Terveim szerint ez egy közös blog lesz, ahová kifejezetten rendőrös sztorikat várok mindenki okulására - milyenek a zsaruk, élnek, vagy visszaélnek az állam (tehát mi) által rájuk ruházott hatalommal, betartják a szabályokat, törvényeket, vagy rájuk nem vonatkozik,stb.

Régóta dédelgetett vágyam egy civil kontroll felállítása a rend éber őrei felett. Ez talán egy kis lépés, de mindenképpen határozott.

Ha van ilyen történet a tarsolyodban, ne habozz elküldeni. Nem az október 23. eseményeket, mert azóta már volt egy-két vezető váltás, ígérgetnek fűt-fát, és már lejárt lemez, hanem mindennapi eseményeket, amikor a polgár talákozik a törvény betartatójával és konfrontálódik. Vagy veszteget. Vagy bármi.

zsarufikak@index.hu